A GKI 3,8 százalékról 4 százalékra emelte idei növekedési előrejelzését, elsősorban a tovább emelkedő keresetek és fogyasztás alapján – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzésében az MTI-vel.
Az MTI-hez eljuttatott közleményben kifejtik: a belföldi felhasználás gyors emelkedése miatt a külkereskedelmi többlet csökken, a külső egyensúly azonban az EU-transzferek gyorsuló beérkezése következtében tovább javul. Mivel a költségvetés széles körben előlegezi meg ezek beérkezését, a pénzforgalmi hiány magas, az államadósság csökkenése pedig szerény lesz.
Megjegyzik, hogy az EU a kedvező konjunktúrához viszonyítva magas hiány miatt kiigazítást vár a magyar kormánytól. A világgazdaságban a kereskedelmi háború eszkalációjának veszélye csökkent, az iráni, a török és az olasz helyzet viszont az energiaárakra és árfolyamokra már most is negatívan hat – fejtették ki.
Az elemzés szerint márciusban az ipar és különösen az építőipar növekedése látványosan lefékeződött.
- Az iparé az első kéthavi, átlagosan 5,4 százalékos bővülés után 2,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest
- Az építőipar növekedésének dinamikája pedig az első kéthavi 35 százalék után 1,4 százalékra zuhant. Ebben szerepe volt a sok márciusi hosszú hétvége következtében kevesebb munkanapnak, de a lassulás ennek figyelembe vétele mellett is látványos
- Az építőiparban az év egészében is a 2017. évi 30 százaléknál szerényebb, de így is gyors, 10 százalék körüli emelkedés várható a GKI szerint
- Az iparban a járműipari konjunktúra bizonytalansága ellenére még lehetséges a tavalyi 5 százalék körüli ütem megközelítése
- A GKI szerint a bruttó keresetek dinamikája lassuló, de még mindig gyors. Az idén 7 százalék körüli, nagyon magas, de a tavalyi kétszámjegyűnél kisebb reálkereset-növekedés várható
- A munkanélküliség egy év alatt 0,7 százalékponttal 3,9 százalékra csökkent, ráadásul ez a közmunkás létszám több mint 20 százalékos mérséklődése mellett ment végbe. Ez a ráta az egyik legkisebb az EU-ban
- Ha a közmunkásokat is munkanélkülinek tekintenénk, a magyar munkanélküliségi ráta 7,4 százalék körüli lenne, ami magasabb az EU átlagánál – jegyezték meg
- Az infláció áprilisra 2,3 százalékosra gyorsult, az első négy hónap átlaga 2,1 százalékos
Bár az európai módszertan szerint számított GDP-arányos államháztartási deficit minden bizonnyal 3 százalék alatti marad, azonban az úgynevezett strukturális deficit – amely a gazdaság konjunkturális állapotát is figyelembe veszi – lényegesen magasabb lesz az EU-nak ígértnél. Emellett a GDP-arányos államadósság várhatóan nagyjából 0,5 százalékpontos csökkenése 73 százalékra ugyancsak kisebb az unió által elvártnál – közölte a GKI.