Az Európai Bizottság a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésben 100 milliárd eurót javasol kutatásra és innovációra fordítani – jelentette be az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős biztosa brüsszeli sajtótájékoztatóján csütörtökön. Az előző időszakban a program költségvetése a 80 milliárd eurót közelítette.
Jyrki Katainen elmondta, az új, Horizont Európa elnevezésű program az előző, Horizont 2020 nevű kutatási és innovációs program eredményeire és sikereire épít. A program révén a bizottság növelni kívánja az Európai Kutatási Tanács finanszírozását annak érdekében, hogy erősödjön az unió globális vezető szerepe a tudományos életben, és bővüljön a programokba bevontak köre új kutatási célok kitűzésével.
A bizottság javaslatot tett az Európai Innovációs Tanács létrehozására is, az innováció európai finanszírozása érdekében. A javaslat szerint egyablakos ügyintézési pont jön létre azért, hogy a legígéretesebb és áttörést jelentő technológiákat a laboratóriumtól a piaci alkalmazásig juttassa el, valamint, hogy segítséget nyújtson a leginnovatívabb induló vállalkozásoknak és vállalatoknak ahhoz, hogy ötleteiket nagyobb léptékben valósíthassák meg.
Az új tanács segít majd azonosítani és finanszírozni a nagy kockázattal járó innovációkat, amelyek jelentős potenciállal rendelkeznek ahhoz, hogy teljesen új piacokat hozzanak létre. Közvetlen támogatást fog nyújtani az újítóknak két fő finanszírozási eszköz révén: az egyikkel a korai szakaszokban ad segítséget, a másikkal a fejlesztést és a piaci bevezetést támogatja. A tervezet szerint megduplázódik azoknak az uniós tagállamoknak nyújtott támogatás, amelyek a nemzeti kutatási és innovációs képességük kihasználásában lemaradnak.
A 2021 és 2027 közötti időszakra előirányzott 100 milliárd euró költségvetési juttatásból 97,6 milliárd eurót a Horizont Európa programra fordítanak – amelyből 3,5 milliárd eurót az InvestEU alapban osztanak fel –, illetve 2,4 milliárd eurót az Euratom kutatási és képzési programra. Ez utóbbi, amely a nukleáris biztonság, a védelem és a sugárvédelem területén folytatott kutatást és képzést finanszírozza, nagyobb hangsúlyt fog fektetni a nem energiatermelési célú alkalmazásokra, így az egészségügyi ellátásra, valamint az orvosi felszerelések, és a nukleáris kutatók mobilitását is támogatja.