Magyarország diverzifikálni akarja energiaforrásait, arra törekszik, hogy az orosz gáz mellett egyéb források is megjelenhessenek, és ennek érdekében minden megoldásra nyitott – mondta az MTI-nek Ságvári Pál, a Külgazdasági és Külügyminisztérium utazó nagykövete, aki hétfőn Washingtonban részt vett az Atlanti Tanács és Magyarország közös szervezésében tartott nemzetközi gázkonferencián, majd Rick Perry amerikai energetikai miniszter vendégeként egy kerekasztal-beszélgetésen.
A washingtoni Atlanti Tanácsban tartott nemzetközi gázkonferencián magas rangú tisztségviselők vettek részt, mások mellett Sandra Oudkirk, az amerikai külügyminisztérium energetikai diplomáciáért felelős helyettes államtitkára, Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiapolitikáért felelős alelnöke, az Atlanti Tanács kutatói, a V4-es országcsoport nagykövetei. Magyarország a visegrádi csoport soros elnökeként vett részt a tanácskozás szervezésében.
"Az egész program célja az energia-diverzifikációs programok megismertetése, elősegítése. Magyarország jelenleg csakis orosz gázt vásárol, s ezen a helyzeten a közeljövőben változtatni szeretnénk. 2020-ban jár le Magyarország hosszú távú szerződése Oroszországgal, és a mostani konferenciát is azért szerveztük, hogy 2020-tól egészségesebb energiaellátása lehessen Magyarországnak, vagyis az orosz gáz mellett egyéb, alternatív források is megjelenhessenek" – mondta az MTI-nek a Külgazdasági és Külügyminisztérium utazó nagykövete.
Ságvári Pál kifejtette, hogy az Európai Unión belül létrejövő energiauniónak nem csak gazdasági, hanem politikai céljai is vannak. A gazdasági cél a szükséges infrastruktúrák kiépítése, a politikai cél pedig az, hogy minden tagországnak legalább három különböző forrásból származzék energiahordozója, mert ez a versenyhelyzet mellett a függetlenséget is biztosítja.
A nagykövet kitért az amerikai energiapiaci helyzet változására is. Elmondása szerint a technológiai fejlődésnek köszönhetően az elmúlt 10-15 évben az Egyesült Államok energia-importőrből energia-exportőrré vált, előbb a gáz-, majd az olajszektorban is. "Donald Trump amerikai elnök egyértelműen meghirdette az energiadominancia politikáját" – fogalmazott Ságvári Pál.
Pillanatnyilag ugyan az amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) még drága, drágább, mint az orosz, vagy a norvég gáz, de a legtöbb elemző arra számít, hogy 5-10 éven belül Európában nagyon komoly piaci verseny alakul ki a vezetékes gáz és az LNG-gáz, illetve a nagy exportőrök, az Egyesült Államok és Oroszország között – tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy az energiapiac nem csupán gazdasági-gazdaságossági, hanem politikai kérdés is, Ságvári Pál leszögezte: "Magyarország számára kifejezetten nemzetbiztonsági kérdés, hogy energiaforrásainkat 2020 után részben bővíthessük". A nagykövet fontosnak tartotta hangsúlyozni: az orosz gáznak 2020 után is lesz helye a magyar piacon, de nagyobb választék esetén Magyarország előnyösebb helyzetbe kerülhet.
Arra a kérdésre, hogy energia-beszerzéseinek bővítésekor Magyarország honnan vásárolhat gázt, az utazó nagykövet leszögezte: Magyarország számára a legfontosabb az európai uniós terv, az úgynevezett észak-déli folyosó, amely összeköti a Baltikumot a Balkánnal, valamint a lengyel és a litván LNG-terminálokat a horvát és a román partokkal. "Most elsősorban a romániai, a fekete-tengeri energiaforrások várható behozatalára összpontosítunk, a kitermelők még az idén dönthetnek a szükséges beruházásokról" – mondta Ságvári Pál.
Az Ukrajnát elkerülő és Európát megosztó, egyelőre még csak tervezett Északi Áramlat 2 vezetékkel kapcsolatban az utazó nagykövet hangsúlyozta: jelenleg ez a legvitatottabb tervezet egész Európában, az európai országok fele támogatja, a másik fele viszont elutasítja. "A nyugat-európai országoknak gazdasági érdekük az Északi Áramlat 2 megépítése, hiszen ezzel közelebb kerülnek a jövendőbeli orosz gázmezőkhöz. De Kelet- és Közép-Európában fordított a helyzet, hiszen az Ukrajna felől érkező gáz olcsóbb".
A nagykövet álláspontja szerint a megosztottságot elsősorban az eltérő gazdasági érdekek magyarázzák, még akkor is, ha Angela Merkel német kancellár a napokban kijelentette: a tervezett gázvezeték ügye, éppen Ukrajna okán, geopolitikai fontosságú is. "Az Egyesült Államok a saját LNG-exportját akarja elősegíteni, s ezzel tulajdonképpen meg is jelent az amerikai-orosz verseny az európai piacért" – mondta az MTI-nek Ságvári Pál.
"Magyarország arra a helyzetre készül, hogy 2020 után sok bizonytalanság várható, s nem tudható, hogy az orosz gáz pontosan melyik útvonalon is érkezik majd, ezért minden lehetőséget nyitva hagyunk" – húzta alá az utazó nagykövet. Az MTI kérdésre válaszolva, amely azt firtatta, vajon érzékelhető-e nyomásgyakorlás Magyarországra, Ságvári Pál elmondta: ez minden megbeszélésen, minden tanácskozáson felmerül, de "ebben a kérdésben Magyarország nem ül az asztalnál, a nálunk sokkal nagyobb országok – Németország, Lengyelország, az Egyesült Államok, Oroszország, Ukrajna – érintettek közvetlenül".
A Rick Perry amerikai energiaügyi miniszterrel folytatott eszmecseréről Ságvári Pál elmondta: az amerikai politikus a Három Tenger Kezdeményezés országainak – 12 közép-európai országnak – a képviselőit invitálta kerekasztal-beszélgetésre. "E kezdeményezés országaira az Egyesült Államok gazdasági partnerként tekint, s az együttműködés részleteit tekintettük át Perry miniszterrel. Egyben előkészítettük az idei, szeptemberben tartandó csúcstalálkozót is, amelyre Bukarestben kerül sor" – tájékoztatta az MTI-t Ságvári Pál, a Külgazdasági és Külügyminisztérium utazó nagykövete.