Társulási szerződés megkötésével erősítette meg több évtizedes együttműködését a Debreceni Egyetem (DE), és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) debreceni atommagkutató intézete (Atomki). A dokumentumot szerdán sajtótájékoztató keretében írták alá a két intézmény vezetői Debrecenben.
Szilvássy Zoltán, a DE rektora ebből az alkalomból emlékeztetett rá: az egyetem tavaly több olyan stratégiai megállapodást kötött cégekkel, például a General Electric-kel, a Ganz EEG-vel, illetve a Roszatommal, amely megköveteli az alapkutatások és az innováció összekapcsolódását. A rektor beszélt arról is, hogy az egyetem protonterápiás intézetének ősszel kezdődő építéséhez az orvosi mellé például komoly nukleáris fizikai tudás kell, amelyet az Atomki tud biztosítani.
Dombrádi Zsolt, az Atomki igazgatója kiemelte, hogy kutatóintézetük alapítása óta "szimbiózisban él" az egyetemmel, kutatóik a karokon és a doktori iskolákban az oktatásban is részt vesznek. A nukleáris kutatások terén pedig komoly együttműködési lehetőséget lát az egyetemi kutatóhelyekkel – tette hozzá.
Bács Zoltán, a DE kancellárja jelentős eseménynek nevezte a társulási szerződést, amelyben az akadémiai kutatóintézet és az egyetem arra szövetkeznek, hogy az ipari kihívásokra együtt adjanak válaszokat az alap- és az alkalmazott kutatások szorosabb együttműködésével. A kancellár utalt rá, hogy az alapkutatásokra fordítható, illetve az innovációs források különválnak egymástól, felhasználásukat két külön törvény szabályozza, és az utóbbiak elérésére az egyetemnek van nagyobb lehetősége.
Szitár-Csanádi Attila, a Ganz EEG Kft. igazgatója azt mondta, hogy az egyetem és az Atomki együttműködése versenyképesség-javító tényező vállalati szinten is. Példaként említette saját cégét, amely a közelmúltban egy indiai atomerőmű hűtési problémájával szembesült, s az atommagkutató és az egyetem szakembereinek együttműködésével három nap alatt sikerült megoldani a helyzetet.
Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint "tudáshidat" kell létesíteni az innovációra hajlandó és képes vállalkozások, az akadémiai kutatóintézetek és az egyetemi kutatóhelyek között, mert csak így lehet leküzdeni a magyar vállalkozások lemaradását a versenyképességben.