Magyarország 2020-ra a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékát akarja kutatás-fejlesztésre költeni – mondta az innovációs és technológiai miniszter csütörtökön, az 56. közgazdász-vándorgyűlésen Debrecenben.
Palkovics László hangsúlyozta: ennek eléréséhez 2017-hez képest 330 milliárd forinttal több forrás szükséges. Hozzátette: Magyarország a versenyképesség és a gazdasági növekedés szempontjából meghatározó innováció területén az Európai Unió tagországai között a 22. helyet foglalja el, a kormány a kutatás-fejlesztésre szánt források növelésével kíván javítani ezen a helyzeten.
A miniszter kiemelte: az ország az európai rangsorban kiemelkedő helyen áll a mobil szélessávú lefedettség (4G) terén, hozzátéve, hogy az innovációs alap mellett a tervek szerint egy kutatási alapot is létrehoznak. Közölte: az innovációban a jövőben nagyobb szerepet kell kapniuk a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező egyetemeknek, amelyek segíteni tudják a vállalkozói szemléletmód kialakítását, szakmai és üzleti tanácsadással támogatják a cégeket.
A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország Európa legélhetőbb öt országa közé kerüljön – mondta, hozzátéve, hogy ennek elérésére a 2018 és 2030 közötti időszakra általános gazdaságfejlesztési stratégiát készítenek, amelynek egyelőre a munkaanyaga készült el.
A stratégia középpontjában a magyar lakosság életminőségének növelése áll, fontos eleme a magyar tulajdonú vállalatok erősítése, hogy magasabb hozzáadott értéket állítsanak elő, növekedjen az exportképességük és termelékenységük. Hozzátette, hogy a digitalizációt és robotizációt szolgáló ipar 4.0 program kihívásaira hatékonyan reagáló képzési rendszert kell kialakítani. Elengedhetetlennek nevezte a szakképzésben az épületek és az eszközök infrastruktúrájának fejlesztését, a szaktanárok számának növelését és a gyerekekkel való intenzívebb foglalkozást.
A stratégia részét képező energia- és klímapolitikáról szólva kifejtette: a megbízható atomerőművi termelésre alapozva szükséges az energiaszektor klímabarát átalakítása, többek között a hazai megújuló energia és szénhidrogén források növekvő felhasználásával. A miniszter kiemelte: a 2030-ig tartó időszak fontos feladata lesz a gyorsvasúti összeköttetés fejlesztése, a gyorsforgalmi utak számának további növelése úgy, hogy lehetőleg minél több érje el az országhatárokat.
A közúti infrastruktúra fejlesztésével a kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország bármely pontjáról 30 percen belül elérhető legyen a legközelebbi autópálya – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy a közlekedéspolitikában a gyors, kényelmes, biztonságos és versenyképes személy- és áruszállítás feltételeit kell megteremteni. A stratégiában a kerékpárút-hálózat fejlesztése is szerepel, a tervek szerint Magyarországon Ausztriához hasonlóan mintegy 10 ezer kilométer bicikliutat használhatnak majd a kerékpárosok – fűzte hozzá.