Letették a Mol-csoport új székházának alapkövét kedden Budapesten; a Kopaszi-gáton épülő, 120 méter magas, 28 emeletes, várhatóan 2021-re elkészülő Mol Campus a főváros legmagasabb épülete lesz.
A Mol innovatív és a fenntarthatóságot szem előtt tartó energetikai cég, ezért a saját beruházásában épülő új irodaháza is innovatív épület lesz, Magyarországon eddig még nem látott megoldásokkal, technológiai újdonságokkal – mondta Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója az alapkőletétel előtt. A vállalat 2030-as stratégiájával összhangban döntött úgy, hogy megépít egy új, a dolgozókat középpontba állító székházat – fejtette ki.
Az épület a főváros világörökségi zónájától jelentős távolságban helyezkedik majd el – hangsúlyozta Tarlós István, Budapest főpolgármestere, hozzátéve, hogy mértékadó építészek szerint a magasházak jelek, amelyekre szükség van egy nagyvárosban. Úgy fogalmazott: az épület körüli viták legalább annyira politikai, mint szakmai indíttatásúak. A 86 ezer négyzetméteres Mol Campusban 2500 munkaállomást alakítanak ki, megépítése után lehetőség nyílik arra, hogy a főváros öt kerületében több épületben dolgozó munkatársak egy épületben kapjanak helyet.
Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta, a Mol arra törekszik, hogy az épület energiatakarékossági, környezettudatossági és fenntarthatósági szempontból is a legmagasabb színvonalú legyen. Különösen fontosnak nevezte, hogy az új székházban a lehető legtöbb teret megnyitják a nyilvánosság előtt, egyebek mellett a kilátóteraszt is. Kérdésre válaszolva közölte: arról még nincs döntés, hogy kell-e majd belépődíjat fizetni a kilátóterasz látogatóinak.
Ugyancsak kérdésre válaszolva Hernádi Zsolt kifejtette: költségbecslések vannak arról, mennyibe kerül majd az épület, de ezeket nem kívánja nyilvánosságra hozni. Annyit közölt: a vállalat 2021-ig 800 milliárd forintot fog beruházni Magyarországon, ebben benne van a Mol Campus is. A kivitelezésre a tervek szerint novemberben írják ki az első tendert – mondta az elnök-vezérigazgató. Jelezte: a Mol saját forrásból, állami támogatás nélkül építi meg az új székházat.
Tarlós István főpolgármester úgy fogalmazott: a múlt értékeinek kiemelt védelme és a jövő városépítési koncepciójának támogatása nem oltja ki egymást. A városfejlesztéshez elengedhetetlen a hagyománytisztelet, ugyanakkor élénk, teremtő fantáziára, megalapozott, de rendhagyó gondolkodásra is szükség lehet – mondta. Kitért arra is: toronyházak az utóbbi évtizedekben több, Budapest nagyságú városban is épültek, ezek közül egyebek mellett Münchent, Rotterdamot és Bécset említette.
A Mol Campus vitákat váltott ki, ugyanakkor mértékadó felfogások szerint megfelel a 21. századi követelményeknek, a tervek az energiatakarékossági, környezettudatossági és fenntarthatósági szempontokat magas szinten képviselik – fejtette ki. Kérdésre válaszolva a főpolgármester elmondta: vizsgálják a beruházás forgalmi hatásait, a fővárosi önkormányzat biztosítani fogja, hogy tömegközlekedéssel és egyéni közlekedéssel lebonyolítható legyen majd a Kopaszi-gátra irányuló forgalom. Ugyancsak kérdésre válaszolva közölte: a Budapest 2030 fejlesztési programban a kormánnyal közösen felül fogják vizsgálni az épületek jelenlegi magassági határainak megalapozottságát.
A Mol háttéranyaga szerint a társaság a berlini székhelyű belsőépítész céget, a KINZO-t bízta meg a Mol Campus irodatereinek tervezésével. A KINZO korábban olyan irodaépületek belsőépítészeti terveit készítette el, mint a bécsi Erste Campus, a németországi Herzogenaurach-ban található Adidas székház, valamint a berlini SoundCloud irodaháza. A KINZO helyi partnere a Minusplus. A Mol Campus terveit a londoni építészcég, a Foster + Partners készítette, az épület tervének kidolgozásában az építésziroda magyarországi partnere a FintaStúdió.