Az ipari termelés volumene 1,5 százalékkal meghaladta augusztusban az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 4,5 százalékkal emelkedett – közölte második becslését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
Az első becslésben közölt augusztusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott. Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 3,8 százalékkal emelkedett.
Az ipari export volumene 1,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítés 31 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 13,2 százalékkal visszaesett, ugyanakkor a feldolgozóipari export 17 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 9,2 százalékkal nőtt. Az ipar belföldi értékesítése 7,4, ezen belül a feldolgozóiparé 8,2 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.
A Suzuki esztergomi gyárában – fotó: nol.hu
Az iparon belül a döntő, 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 1,5, a csekély súlyú bányászaté 57 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 0,9 százalékkal csökkent. A feldolgozóipari termelés negyedét képviselő járműgyártás kibocsátása 6,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti járműalkatrész gyártásának volumene 0,9, a közúti gépjármű gyártásáé 13,1 százalékkal csökkent. A járműipar alacsony teljesítményszintje új rendelésmutatóiban is tükröződik – közölte a KSH.
A feldolgozóipari termelés mintegy 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 11,5 százalékkal emelkedett. A két legjelentősebb alágazat közül a híradástechnikai berendezés gyártása kiugróan, 72 százalékkal bővült, ugyanakkor az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 6,2 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóipari termelésből több mint 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülése miatt. Az alágazatok közül a legnagyobb súlyt, 23 százalékot képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 3,5 százalékkal emelkedett. A legjobban, 25 százalékkal a legkisebb súlyú dohánygyártás nőtt.
Az alágazatok közül, amelyekben csökkenést regisztrált a KSH, a tejfeldolgozás esett vissza a legnagyobb mértékben, 7,0 százalékkal. Az alágak közül a leginkább, 21 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás haladta meg az egy évvel ezelőtti szintjét, amihez a viszonylag alacsony bázis hatása is hozzájárult.
Lassult a termelés növekedése a közepes súlyú alágakban: a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 9,8, míg a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 1,1 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva. Az előző havi növekedéssel szemben a gyógyszergyártás 7,8 százalékkal csökkent augusztusban, elsősorban a kivitel kedvezőtlen alakulása miatt. A KSH tájékoztatása szerint idei eddigi legrosszabb teljesítményét nyújtotta a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása is, a kibocsátás 11,8 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt.
Folytatódott a visszaesés a feldolgozóipar 5,6 százalékát képviselő gép, gépi berendezés gyártásában, a kibocsátás augusztusban 12,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban a legnagyobb szakágazati súlyú motor-, turbinagyártás (kivéve: légi, közútijármű-motor) jelentős csökkenése miatt.
Ipari termelés Magyarországon – grafikon: KSH / MTVA / MTI
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében augusztusban – 2,8 százalékos létszámnövekedés mellett – 1,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az ipari termelés két régióban csökkent az előző év azonos időszakához képest, Nyugat-Dunántúlon 9,6, Észak-Alföldön 2,3 százalékkal. A legnagyobb mértékű, 11,9 százalékos volumenbővülés Budapest régióban volt, a többiben 2,1 és 10,5 százalék közötti növekedést mért a KSH.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 1,3 százalékkal kisebb volt a 2017. augusztusinál. Az új belföldi rendelések 8,4, az új exportrendelések 0,1 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány augusztus végén 2,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az év első nyolc hónapjában az ipari termelés 3,6 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,5, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 6,3 százalékkal bővült.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 0,1 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,5 százalékos létszámbővülés mellett következett be. Magyarország minden régiójában emelkedett a termelés január-augusztusban, a legnagyobb mértékben, 9,4 százalékkal Pest régióban, a legkevésbé, 0,1 százalékkal a Nyugat-Dunántúlon.