A visszafogottabb járműgyártás okozhatta az ipar gyengébb teljesítményét szeptemberben az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett adatai szerint szeptemberben az ipari termelés munkanaphatástól megtisztított volumene 2,2 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, a nyers adat 0,6 százalékos csökkenést mutat. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás szeptemberben az előző hónaphoz viszonyítva 2,1 százalékkal csökkent. A termelés az év első kilenc hónapjában 3,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az ipar gyenge szeptemberi teljesítményét a károsanyag-kibocsátás mérésével kapcsolatos, szeptemberben életbe lépő új szabályozások (WLTP) okozták, mivel több autógyártó számos modellje, illetve azoknak különböző motorvariánsai nem kapták meg a forgalomba helyezési engedélyt, ezért átmenetileg eltűntek a kínálatból.
A hiányzó modellek feltehetően fokozatosan megfelelhetnek a sztenderdeknek, így az ipari termelés is fokozatosan élénkülhet, aminek támaszt ad több új modell hazai gyártása, új gyártókapacitások üzembe helyezése, valamint a továbbra is igen magas ipari hangulat- és bizalmi indexek is – mutatott rá kommentárjában. A határozottan gyengülő európai konjunktúra kockázatot jelent, amit részben ellensúlyozhat a kifejezetten dinamikus belső kereslet – tette hozzá.
Az elemző várakozása szerint idén összességében 3,8 százalékra lassulhat az ipari termelés naptárhatással kiigazított növekedése a tavalyi 5,3 százalék után, míg a nyers növekedés 3,4 százalékra lassulhat az előző évi 4,6 százalékról. Jövőre azonban gyorsabb növekedésre számít az új modellek gyártásának fokozatos felfutása miatt. Suppan Gergely kiemelte, hogy az ipar erőteljesebb növekedését a munkaerőhiány akadályozhatja, így előtérbe kerülhetnek, egyes területeken pedig elkerülhetetlenek a technológiai és gépesítési beruházások.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője közölte: a gyenge teljesítmény pontos okait egyelőre nem látják, de valószínűleg folytatódott az elmúlt hónapok tendenciája, eszerint inkább a kisebb súlyú ágazatok teljesíthettek jól, miközben a meghatározó autógyártás továbbra is gyengélkedik. Ezt az emissziós tesztek körüli zavarok is fokozzák, mivel a hiányzó típusengedélyek miatt a hazai gyártók egy része továbbra is visszafoghatja a termelését. A szélsőséges időjárás pedig hátrányosan érinthette az élelmiszeripart – tette hozzá.
Az elemző kommentárja szerint a harmadik negyedévben csökkenhetett a termelés volumene az előző negyedévhez képest, ami a GDP-növekedés lassulását vonhatja maga után. Az eddig ismert adatok alapján a szakértő arra számít, hogy a harmadik negyedévben 4,3 százalékra lassulhatott a gazdasági növekedés üteme.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint kifejezetten negatív meglepetés volt, hogy a termelés volumene havi szinten 2,1 százalékkal visszaesett. Így a munkanaphatással igazított éves index 2,2 százalékos növekedést mutatott, jóval elmaradva az előzetesen várttól. Az elemző is jelezte kommentárjában, hogy a részletek egyelőre nem ismertek, de valószínűleg a járműgyártásnak nem sikerült magához térnie, és ennek negatív hatásait az egyéb szektorok teljesítménye nem nagyon tudta ellensúlyozni.