A távhővel ellátott települések száma megközelítette a százat tavaly Magyarországon, a háztartásoké pedig meghaladta a 650 ezret; a hőtermelésben a földgáz változatlanul meghatározó, de a napenergia- mellett a geotermikus energiafelhasználás is egyre nő – derül ki a magyar távhőszektorról készült legújabb kiadványból.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az MTI-hez kedden eljuttatott sajtóközleményében, amelyben a MEKH és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) közös kiadványáról tájékoztatott azt írták, Magyarországon a távhőtermelőknél még mindig a földgáz felhasználása a legjellemzőbb, azonban a napenergia termikus hasznosítása mellett a geotermikus energia is egyre növekvő szerepet tölt be: felhasználása két év alatt 60 százalékot emelkedett.
A kiadványból kiderül, hogy a távhőszolgáltatók értékesítési adatai alapján tavaly a hődíj jellegű árbevételek 78 milliárd forintra nőttek, az azt megelőző évben 74 milliárd forintot tettek ki. A vásárolt hő költsége 2017-ben meghaladta a 72 milliárd forintot, 2016-ban 77 milliárd forint volt. A távhőtermelésben foglalkoztatottak száma meghaladta a 2000-t, a távhőszolgáltatásban pedig megközelítette a 3000-t. A szolgáltatói hőközpontok száma tavaly 2016-hoz képest kétezer alá csökkent, a felhasználói központok száma pedig meghaladta a 13 ezret, a hőfogadó állomásoké pedig 7242-re nőtt.