A magyar jövőhöz sikeres kisvárosok kellenek, a kormánynak pedig az is szívügye, hogy megerősítse a magyar vállalatokat – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Bács-Kiskun megyei Mélykúton, a Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. gyáravató ünnepségén.
A miniszterelnök kijelentette, hogy szerinte Magyarország egyre jobban teljesít. A gazdasági tervekről szólva megerősítette: a magyar gazdaság növekedésének minden évben legalább 2 százalékkal kellene meghaladnia az uniós bővülés mértékét, mert így Magyarország versenyelőnyhöz juthat. Ehhez a jelenleginél kétszer annyi olyan vállalatra van szükség, mint a Hunent – közölte.
"Jó látni, hogy ma már olyan időket élünk, amikor magyar kisvárosokban sokmilliárdos termelő beruházások valósulnak meg, mert úgy képzeljük el a magyarok jövőjét, hogy a kisvárosok sikeresek lesznek, és a magyar falvaknak is lesz jövője, ehhez pedig ilyen beruházások kellenek" – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy Mélykút a mai naptól fogva egész Európa egyik legmodernebb víziszárnyas-feldolgozó üzemével büszkélkedhet. Kiemelte, hogy a 350 új munkahelyet teremtő 40 millió eurós beruházást egy magyar családi vállalat hozta tető alá. Hozzátette, jó esély van arra, hogy megindulhatnak majd a fejlesztés következő szakaszának munkálatai is. Orbán Viktor megjegyezte továbbá, hogy a mostani beruházás jó hír a környéken élő gazdáknak, akik nyugodtabban tervezhetik a jövőjüket, lesz munkájuk. "A beruházás egyértelmű jele annak is, hogy a magyar baromfiágazat tovább szárnyal majd" – mondta, kiemelve, hogy az új üzemmel Magyarország megőrizheti előkelő második helyét Európában – Franciaország mögött – a minőségi kacsatermelésben.
Az új gyár anyagi hátteréről szólva a kormányfő közölte: az összeg egy tekintélyes hányadát a vállalat biztosította, a kormány több mint 4 milliárd forinttal vette ki belőle a részét, míg a költségek felét is meghaladó összeget a nemzetközi tulajdonban, orosz részvétellel működő Nemzetközi Beruházási Bank adta. Utóbbival kapcsolatban hozzáfűzte: ez az első beruházás, amelyet az utóbbi időben a bank Magyarországon támogatott. Beszéde végén a miniszterelnök arról szólt, hogy a kormány szerint egy egészséges nemzetgazdaság két lábon áll: az egyiket a nemzetközi vállalatok adják, a másikat a magyar cégek, és "akkor lehetünk majd elégedettek, ha a magyar vállalatok lesznek az erősebb láb". "Mi nemzeti alapon állunk, ezért nekünk és nekem személyesen is szívügyünk a magyar vállalatok megerősítése" – zárta szavait.
Kiss István, a Hunent Zrt. igazgatóságának elnöke köszöntőjében kifejtette: 2013-ban döntöttek a beruházás megindításáról, az alapkőletétel 2017-ben történt meg, és bő egy év alatt megvalósult a projekt, létrejött Európa egyik legkorszerűbb víziszárnyas-vágóhídja. A fő cél a kapacitásbővítés és hatékonyságnövelés volt – mondta, hozzátéve, hogy az üzemben a legújabb technológiákat alkalmazzák: létrehoztak egyebek mellett egy egyedi logisztikai központot egy számítógép-vezérlésű hűtőházzal.
A hasonló beruházások nemcsak a cég, hanem az ország versenyképességének megtartásához is elengedhetetlenek – hangoztatta Kiss István, jelezve, hogy a beruházás megvalósulását egyedi kormánydöntés is segítette. A cégcsoport a térség közel 700 munkavállalóját alkalmazza, 20 milliárd forintot meghaladó árbevételével pedig hozzájárul az exportorientált magyar gazdaság teljesítményéhez – közölte. Az igazgatósági elnök végül elmondta, hogy egy újabb feldolgozóüzem építését is tervezik, ez várhatóan 2020-ra valósul meg.
Bányai Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője a rendezvényen arról beszélt, hogy a jövőben a legfontosabb hiánycikk a víz mellett az egészséges élelmiszer lesz, ezért is kiemelkedően fontos a mélykúti üzem. Jó helyre került a költségvetési támogatás, Európa egyik legmodernebb vágóhídja készült el – mondta.
Nyikolaj Koszov, a hitelező Nemzetközi Beruházási Bank igazgatóságának elnöke hangsúlyozta: a mélykúti kiváló példa egy jó befektetésre, a lehető legmodernebb magyarországi mezőgazdasági üzem jött létre 350 új munkahellyel. A Hunent-beruházás lehetővé teszi Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak kiterjesztését – tette hozzá. Megjegyezte azt is, Magyarország a harmadik legnagyobb részvényese a Nemzetközi Beruházási Banknak, a magyar tőzsdén pedig akár már idén márciusban kibocsáthatják a bank részvényeit. A Nemzetközi Beruházási Bank igazgatóságának elnöke emlékeztetett továbbá, hogy a bank Budapestre költözteti a központját – akár már a tavasz végén.
A Hunent honlapján olvasható cégbemutatóban azt írták: a Hunent Magyarország egyik legnagyobb víziszárnyas-feldolgozója, több mint 150 éves hagyománnyal rendelkezik. A cég fő profilja a pecsenyekacsa-feldolgozás. E termékeket egészben, darabolva, előhűtve, fagyasztva forgalmazzák. Kínálatukban szerepelnek elősütött és késztermékek, és ezen felül konkrét vevői igények alapján is készítenek termékeket export- és belföldi partnereiknek. Az ünnepségen elhangzott, hogy a 8,5 hektáros telken létrejött új üzem vágási kapacitása naponta 50 ezer kacsa vagy 25 ezer liba.