Magyarország és Szlovénia gázvezeték-hálózatának összeköttetése, amely lehetővé teszi Magyarország számára LNG (cseppfolyós földgáz) vásárlását Olaszországból, nem veszélyezteti a krki LNG-terminál megvalósítását – reagált kedden a horvát környezetvédelmi és energetikai minisztérium a Hina horvát hírügynökség megkeresésére.
A közös érdekű európai uniós projektek elsősorban azok, amelyek összekötik az energetikai infrastruktúrát az EU-tagállamai között – emlékeztet a minisztérium közleménye. Majd leszögezi: Magyarország és Szlovénia gázvezeték-hálózatának összekötése nincs közvetlen hatással a krki LNG-terminál fejlődésére, sem arra a gázra, amely a Krk-szigeti terminálról lesz elérhető. A horvát energetikai minisztérium megjegyzi, hogy a horvát-szlovén rendszerösszekötő, a Rogatec összekapcsolási pontnál kétirányúsított, így Horvátország is kaphat gázt Szlovéniától.
A Hina az MTI-re hivatkozva közölte, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Szlovéniával közösen pályáznak az európai uniós támogatásra gázvezeték-hálózatuk összekötéséhez. A miniszter kifejtette, hogy Magyarországnak kulcskérdés a beszerzési források diverzifikálása, hogy minél több forrásból vásárolhasson gázt. Mivel jelenleg bizonytalan a horvátországi LNG-terminál építése, valamint a Horvátország által kínált ár is jóval az elérhető piaci ár felett van, továbbá az is bizonytalan, hogy Romániában mikor kezdik meg amerikai és osztrák vállalatok a tengeri gázmezők kitermelését, indokolt újabb gázbeszerzési forrásokat bevonni – mondta a magyar miniszter. Hozzátette: az Európai Tanács döntése tavasszal várható az ügyben.
A horvát kormány a múlt héten döntött arról, hogy százmillió euróval (31,8 milliárd forint) támogatja a krki LNG-terminál megépítését. A Kvarner-öbölbe tervezett terminál 2021-ben kezdi meg működését, és a projekt 234 millió euróba kerül. A projektet az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) koordinációs bizottsága 2017. februári döntése szerint 101,4 millió euróval támogatta. A fennmaradó összeget – 32,6 millió eurót – a kormány által elfogadott finanszírozási terv szerint az LNG Hrvatska vállalat és az ország vezető gáz- és árampiaci állami vállalatai (HEP, Plinacro) biztosítják.
A krki LNG-terminál kapacitásainak előzetes lefoglalását célzó, úgynevezett Open Season eljárás során felkínált gázmennyiségre 520 millió köbméter kötelező és 300 millió köbméter feltételes ajánlat érkezett, amely sokkal kevesebb az 1,5 milliárd köbméternél, amennyi minimum szükséges ahhoz, hogy a beruházás kifizetődő legyen. Az adriai cseppfolyósgáz-terminál teljes kapacitása 2,6 milliárd köbméter évente. Annak ellenére, hogy a projekt egyelőre nem kifizetődő, Tomislav Coric környezetvédelmi és energetikai miniszter többször is elmondta, hogy LNG-terminál a kormány meghatározó energetikai projektje marad.
A tárcavezető korábban arról is beszélt, hogy a kapacitások megvásárlására két szándéknyilatkozat is érkezett Magyarországról, azzal a kikötéssel, hogy a leendő terminálban tulajdonrészt szerezhessenek.