A legfrissebb aktivitási mérőszámok szerint rekordütemű készletezés, ezzel párhuzamosan hat éve nem mért munkaerő-leépítés kezdődött a brit gyáriparban, egyértelműen a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) övező bizonytalanságok hatására.
Az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit gazdasági ágazatok beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) pénteken ismertetett közös felmérése szerint a brit gazdaság feldolgozószektorának beszerzésimenedzser-indexe (BMI) februárban 52,0-re csökkent a januárban kimutatott 52,6-ról.
Az 50 feletti BMI-indexek a vizsgált szektor aktivitásának erősödését jelzik, vagyis a brit feldolgozó ágazat e teljesítménymérője még mindig növekvő aktivitásra, ugyanakkor a növekedési ütem lassulására is utal. Az új IHS Markit-CIPS felmérés szerint a szektor beszerzési aktivitásának mennyiségi részindexe 56,8-ről 59,1-re, soha nem mért szintre emelkedett, ami rekordütemű alapanyag-felhalmozásra vall. A BMI-felméréshez csatolt adatelemzés szerint a készletfelhalmozásra konkrét indokot megnevező iparvállalatoknak csaknem 70 százaléka egyértelműen a Brexitet nevezte meg a raktárkészletek rekordütemű feltöltésének okaként.
Duncan Brock, a CIPS csoportigazgatója az adatokhoz fűzött kommentárjában kiemelte: a felmérésbe bevont cégek válaszaiból kitűnik, hogy a raktárkészlet-felhalmozás célja az üzleti vállalatok puszta életképességének fenntartása a következő hónapokban. Brock szerint az 1992-ben kezdődött rendszeres BMI-kimutatások történetében eddig soha nem mértek olyan mértékű készletfelhalmozást a brit gyáripari szektorban, mint most, és ennek oka az, hogy az iparvállalatok félnek a megállapodás nélküli Brexit esetén hirtelen belépő vámoktól, illetve a vámeljárások okozta késedelmektől.
A szektor "betegeskedését" mutatja az is, hogy a munkaerő-leépítés hat éve nem volt olyan ütemű, mint most, és a feldolgozó ágazat üzleti bizalmi mutatója is 2012 óta nem mért mélyponton jár – hangsúlyozta a CIPS csoportigazgatója. Duncan Brock szerint ebben a környezetben valószínűtlen, hogy a feldolgozóipari cégek egyhamar alkalmazotti állományuk bővítésébe kezdenének. Az esetleges megállapodás nélküli Brexit ellátási és beszállítási kockázataira, és az ebből eredő rohamos készletezésre más szektorok is felhívták már a figyelmet.
A Brit Kiskereskedelmi Szövetség (BRC) és a brit gazdaságban aktív legnagyobb kiskereskedelmi forgalmazók a londoni alsóház képviselőinek címzett, nemrégiben ismertetett közös levelükben hangsúlyozták: élelmiszerhiányhoz és áremelkedéshez vezethet, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, és emiatt fennakadások keletkeznének a határforgalomban.
A levél szerint az élelmiszerforgalmazó kiskereskedelmi hálózatok erre az eshetőségre készülve már hozzákezdtek a készletek felhalmozásához olyan élelmiszerekből, amelyek esetében ez lehetséges, de a fagyasztott és a hűtött élelmiszerek tárolására szolgáló összes raktár már megtelt Nagy-Britanniában. Ha lenne is azonban szabad raktározási kapacitás, a friss élelmiszereket nem lehet készletezni. A kiskereskedelmi forgalmazók egyébként sem tárolnak kétheti ellátásra elegendőnél nagyobb raktárkészletet, és ha a beszállítói hálózatban zavarok támadnak, e készletek újratöltése is nehézzé válik – hangsúlyozták a felhívás aláírói.