A boszniai Szerb Köztársaság nem támogatja gázvezeték-hálózatának összekötést Horvátországgal, ami csökkentené a függést a kizárólag Szerbiából érkező orosz gáztól – írta a Vecernji List című horvát napilap.
A boszniai Szerb Köztársaság energetikai, bányászati és ipari minisztériuma a Hina horvát hírügynökségnek eljuttatott közleményében kiemelte: a Bosznia-Hercegovinát Horvátországgal összekötő gázvezeték (Zagvozd-Posusje-Novi Travnik/ Ploce-Mostar-Sarajevo) nem élvez elsőbbséget a boszniai Szerb Köztársaság számára. Úgy ítélték meg: törvényellenes, hogy a projektben részt vesznek más minisztériumok is állami szinten, amelyek nem illetékesek, ezért nem adják a hozzájárulásukat a kivitelezéshez.
A boszniai Szerb Köztársaság annak ellenére blokkolja a projektet, hogy Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség soros szerb elnöke korábban kijelentette: nem fogják akadályozni a másik entitás fejlesztési projektjeit, azaz a Bosznia-Hercegovinai Föderáció terveit – írta a lap. Bosznia-Hercegovina két entitásból áll: a Bosznia-Hercegovinai Föderációból és a boszniai Szerb Köztársaságból. Bár mindkét entitásnak Szarajevó a fővárosa, a szerb részt gyakorlatilag Banja Lukából igazgatják.
A Boszniát és Horvátországot összekötő gázvezeték, amely az Európai Unióban úgynevezett közös érdekű projekt (PCI) státuszt élvez, lehetséges elágazása lenne az Ionian-Adriatic Pipeline-nek (IAP), amely Bosznián és Horvátországon túl, Montenegrót és Albániát is ellátná gázzal. Ez a vállalkozás, összekötve a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására képes észak-horvátországi Krk szigeti terminállal erős konkurense lenne az orosz gáznak. 2017-ben hét ország (Albánia, Bosznia, Bulgária, Horvátország, Koszovó, Macedónia, Montenegró) az amerikai USAID ügynökség támogatásával megállapodást kötött a gázszállító hálózat fejlesztéséről, hogy csökkentse a függőséget Oroszországtól.
A boszniai-horvát gázvezeték-hálózat projektének kivitelezője a a Plinacro horvát gázszállító vállalat és a boszniai BH-GAS, a beruházás jó részét az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is finanszírozta volna.
Horvátország az elképzelések szerint 13,5 millió eurót (4,2 milliárd forint) invesztált volna a gázvezeték-hálózatba az IAP vezetékkel együtt, valamint további 48 millió eurót (15 milliárd forint) az IAP nélkül, 75 kilométer magisztrális gázvezeték kiépítésére. A boszniai fél 100 millió euró (valamivel több mint 31 milliárd forint) beruházást tervezett 162 kilométer gázvezeték-hálózat és további 114 kilométer fő útvonal, valamint 48 kilométer leágazó elosztóvezeték kiépítésre Mostarnál. Az összekötő gázvezeték-hálózatnak 2023-ra kellene elkészülnie.