A GKI Gazdaságkutató Zrt. a tavalyinál lényegesen alacsonyabb, 3,5 százalékos GDP-növekedésre, hosszabb távon pedig további visszaesésre számít.
A GKI szerdán nyilvánosságra hozott előrejelzése a korábbi 3,2 százalékosról fölfelé módosította az idei GDP várakozását, amit a várakozásokat meghaladó tavalyi növekedéssel és a kormányzati gazdaság-élénkítő intézkedésekkel, mint családvédelmi akcióterv, magyaráz. Az előrejelzés a magyar gazdaság tavalyi erősödését az uniós támogatásoknak tulajdonítja, miként az idei visszaesést is részben ezek csökkenésével magyarázzák.
Az intézet szerint a magyar gazdaságot fenyegető kockázatok 2019-ben erősödnek, a kormány és a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programja nem hozza meg a kívánt eredményt, az infláció szigorúbb monetáris politikát igényelne, a külső egyensúly pedig tovább romlik. Véleményük szerint a magyar cégek külföldi befektetéseit ösztönző stratégia erőltetett és megkérdőjelezhető, a családvédelmi akcióterv egyaránt rontja a külső és a belső egyensúlyt, az ipari növekedés kifulladását pedig a legfeljebb 3,5 százalékos idei növekedés is jelezni fogja.
Jelentősen visszaesik a reálkeresetek emelkedése és a beruházások bővülése, előbbi 6 százalékot, utóbbi 7 százalékot érhet el, míg az államháztartás eredményszemléletű hiánya a GDP 2 százaléka, az infláció pedig éves szinten 3,2 százalék lehet az idén – olvasható az elemzésben. A GKI szerint a kiskereskedelmi forgalom a tavalyi 6 százalék után 4 százalékkal bővülhet idén. A munkanélküliségi ráta – mint írták – 3,5 százalékra mérséklődhet, de a valós helyzet a statisztikáknál sokkal kedvezőtlenebb, hiszen széles tömegek helyzete kilátástalan.
A GKI elnöke az előrejelzést bemutató sajtótájékoztatón kevesellte a képzések és az oktatás javítását célzó kormányzati intézkedéseket. Ezek hatása – fogalmazott – rövid és hosszú távon se látszik, és a foglalkoztatottak egy része valójában nem járul hozzá a munkájával a GDP-hez. Vértes András fenyegetőnek nevezte a politikai folyamatokat is, a májusi EP-választást követő változások szerinte kedvezőtlenül befolyásolhatják a gazdasági kilátásokat. A konjunktúra világszinten is lassul, a prociklikus gazdaságpolitika egyre komolyabb kockázatokat hordoz – tette hozzá.
A GKI-elemzés Európában a Brexit miatti bizonytalanságot és az olasz kormány államadósság-válsággal fenyegető gazdaságpolitikáját, világszinten pedig az amerikai elnök kiszámíthatatlan lépéseit és a kínai gazdaság jelentős lassulását emelte ki a gazdaságot hátráltató politikai tényezők közül. Magyarország középtávú növekedési kilátásait az is fenyegeti, hogy belpolitikai okok miatt megromlott a viszony az EU-val, ezért vészesen elszigetelődhet az EU-n belül – írták.