A rendelkezésre álló munkaerő-tartalék jelenlegi összetétele mellett a foglalkoztatási ráta legfeljebb szakpolitikai intézkedésekkel, esetleg a regionális eltérések szűkítésével javítható. A munkaerőpiac telítettsége a béremelés és a termelékenységet javító beruházások irányába tereli a vállalati döntéshozókat – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn nyilvánosságra hozott foglalkoztatási adatait.
A KSH jelentése szerint az első negyedévben a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal 69,9 százalékra nőtt. A 20-64 éves korcsoportban a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 75,1 százalékra emelkedett, ezzel meghaladta az Európai Unió 2020-ra kitűzött 75,0 százalékos célértékét. A munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt. A ráta a tavaly április-júniusi három hónapos időszakban csökkent először 3,6 százalékra, azóta mindössze kétszer emelkedett 3,7, és egyszer 3,8 százalékra.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a jelenlegi munkaerőpiaci struktúra mellett a magyar gazdaság elérte a teljes foglalkoztatottság szintjét. Az állástalanok aránya lényegében egy éve 3,6 százalék körüli szinten mozog. Jelentősebb munkaerőpiaci reform hiányában az ING Bank vezető elemzője nem lát érdemi teret a ráta további csökkenésére, tekintettel a kereslet és kínálat között jelenleg fennálló képzettségi és földrajzi eltérésekre. Az idén az év egészében átlagosan 3,6 százalékos munkanélküliséget vár.
A foglalkoztatási ráta ismét 70 százalék közelébe emelkedett, de Virovácz Péter ebben sem számít már további drasztikus javulásra. A magyar munkaerőpiacon ugyanis még potenciálisan bevonhatók köre jelentősen beszűkült. Erre utal az is, hogy a közfoglalkoztatottak száma sok éves mélypontra esett és az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók számának növekedési üteme is jelentősen lelassult – emelte ki. Összességében a munkaerőpiac telítettsége idén is fennmaradhat, minimális javulás mellett, ami így a béremelés és a termelékenységet javító beruházások irányába tereli a vállalati döntéshozókat.
Horváth András, a Takarékbank elemzője azt emelte ki, hogy a 20-64 éves korosztály 75,1 százalékos foglalkoztatási rátája érdemben meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékos átlagát, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 79,9 százalékos rátájának eléréséhez. A magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába. A munkanélküliség szinte egyáltalán nem, de a foglalkoztatás is csak minimálisan araszolva tud elmozdulni pozitív irányba annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal.
A még rendelkezésre álló munkaerő minősége azonban meglehetősen alacsony, már csak teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a piacon, ezért szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés a magyar munkaerőpiacon – véli az elemző.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője kiemelte, hogy az első három hónapban a közfoglalkoztatottak számának további mérséklődése és a közszférában végrehajtott leépítések mellett is folytatódott a foglalkoztatás bővülése. Míg 2010-ben a foglalkoztatási rátát tekintve Magyarország az utolsó volt az uniós tagállamok között, mára már meghaladta az uniós átlagot.
A munkanélküliségi ráta további mérséklődését elsősorban a területi eltérések csökkentése segítheti elő: a mutató több megyében 3 százalék alatt van, miközben az észak-alföldi régióban még 6,5 százalék. A munkaerő-kereslet kielégítését továbbra is az inaktívak foglalkoztatásba történő bevonása segítheti elő például a magyar átlaghoz képest alacsonyabb aktivitású dél-dunántúli és észak-magyarországi régiókban – fejtette ki Regős Gábor.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője az adatokat értékelve megállapította, a vállatok munkaerő iránt kereslete erős, így egyre többen találnak munkát az elsődleges munkapiacon, ami jól tükröződik a közfoglalkoztatottak számának csökkenésében. A munkapiaci tendenciák alapján egyelőre alig mutatkoznak olyan jelek, amelyek a bérnövekedés ütemének lassulása irányába mutatnának. Az alacsony munkanélküliségi ráta, a tovább emelkedő bérek pedig azt jelentik, hogy a fogyasztás az idei évben sem fog lassulni, és igen fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek – jelezte az elemző.