Az idei első negyedévben 5,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához viszonyítva, a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, az ipar és az építőipar járult hozzá a növekedéshez – erősítette meg pénteken kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző negyedévhez mérten 1,5 százalékkal bővült a GDP volumene. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 5,2 százalékkal nőtt. Az ipar teljesítménye 5,9, ezen belül a feldolgozóiparé 5,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten, ami erős gyorsulást mutat a tavalyi 3,2, illetve 3,5 százalékos növekedés után.
A feldolgozóipari ágazatok közül a közútijármű-gyártás és a villamos berendezés gyártása járult hozzá a legnagyobb mértékben az ipar növekedéséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 46,7 százalékkal emelkedett, azt követően, hogy a tavalyi évben is dinamikus 22,9 százalékos növekedést mutatott. A mezőgazdaság hozzáadott értéke a tavalyi 5,3 százalékos emelkedés után 2,7 százalékkal ismét csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,8 százalékkal nőtt, a legnagyobb, 6,7 százalékos emelkedést a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység érte el. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 6,5-6,5 százalékkal emelkedett, ami mindkettőnél lassulást jelent a tavalyi még robusztusabb adatokhoz képest.
A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 3,0 százalékkal nőtt, ami felülmúlta mind a négy tavalyi negyedév mértékét. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,2 százalékkal csökkent. A bruttó hazai termék 5,3 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,1 százalékponttal, az ipar 1,3, az építőipar 1,2 százalékponttal járult hozzá.
A háztartások tényleges fogyasztása 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása a tavalyi 5,3 százalék után az idei első negyedévben is 5,2 százalékkal bővült. A háztartások Magyarország területén realizálódó fogyasztási kiadása 5,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül az átlagot meghaladó mértékben, 16 százalékkal nőtt a tartós fogyasztási cikkekre és 8,6 százalékkal a féltartós termékekre, valamint 5,5 százalékkal a szolgáltatásokra fordított fogyasztási kiadások volumene. A nem tartós termékeknél ugyanakkor átlag alatti, 2,5 százalékos volt az emelkedés.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene egy éve a legnagyobb ütemben 2,2 százalékkal, a közösségi fogyasztásé 2,1 százalékkal lett nagyobb a tavalyi 2,1 százalékos csökkenés után. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 9,6 százalékkal bővült. A folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4,4 százalékkal emelkedett.
Forrás: KSH / MTVA / MTI
A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is jelentősen nőtt, az első negyedévben 23,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit miután tavaly 16,5 százalékkal nőtt. A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágakban (feldolgozóipar, szállítás, raktározás és ingatlanügyletek) emelkedett a beruházási volumen. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 5,7 százalékkal nőtt, amibe bele számított, hogy a készletek a tavaly első negyedévben egyharmadukkal emelkedtek, míg ebben az évben kevesebb, mint ötödükre apadtak az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A belföldi felhasználás az első negyedévben összességében 4,3 százalékkal nagyobb lett a tavalyi 7,0 százalékos növekedés után.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 600 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export volumene 7,7, az importé 6,7 százalékkal nőtt. Az áruforgalomban a kivitel 7,9, a behozatal 7,5 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 6,7, importja 2,3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztási kiadása 2,6 százalékpontot, a beruházások 4,2, a nettó export 1,3 százalékpontot tett hozzá a gazdasági növekedéshez. A készletváltozás 3,4 százalékponttal csökkentette a növekedést.