Az ipari termelés 6,3 százalékkal meghaladta áprilisban az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 6,0 százalékkal nőtt a termelés. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 1,1 százalékkal csökkent – erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az éves növekedés lassult a márciusi 8,0 százalékhoz képest, az előző hónaphoz mért adat pedig négy hónap emelkedés után először csökkent áprilisban. Az iparon belül a döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 6,0 százalékkal emelkedett. Az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 4,0 százalékkal nőtt, nagyrészt az előző évinél hidegebb idő hatására, mert az áprilisi középhőmérséklet 3,4 Celsius fokkal alacsonyabb volt a tavalyinál.
A járműgyártás kibocsátása 9,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártás volumene 14,6, míg a közúti járművek alkatrészeinek gyártásáé 2,8 százalékkal emelkedett. A számítógépek és elektronikai termék gyártása idén először, 2,0 százalékkal csökkent. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában gyorsult a növekedés üteme: a kibocsátás áprilisban 10,9 százalékkal szárnyalta túl az egy évvel korábbit, 15 hónapja először regisztrált újra kétszámjegyű növekedést, amelyet mind a belföldi- és az exporteladások egyaránt húztak. A legnagyobb növekedést, 14,4 százalékkal a kisebb súlyú villamos berendezés gyártása érte el, amely már ez előző három hónapban is 20 százalék feletti növekedési ütemmel büszkélkedhetett.
Az ipar belföldi értékesítése 10,5, ezen belül a feldolgozóiparé 11,2 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos havinál. A járműgyártás belföldi értékesítése folytatta a hullámzást: az előző havi 16,6 százalék után 6,3 százalékkal nőtt. Kilőttek az élelmiszereladások, vélhetően a húsvét előtti készletfeltöltés hatására: 12,3 százalékkal emelkedtek az előző havi 1,1 százalékot követően. A beruházások támasztotta keresletre utal a villamosberendezések és a gépgyártás belföldi eladásainak 36,2, illetve 27,1 százalékos növekedése. A fogyasztói kereslet pedig a tartós fogyasztási cikkek értékesítésének 10,3 százalékos növekedésében jelent meg, de a nem tartós fogyasztási cikkek eladása is 6,2 százalékkal nőtt változatlan áron számolva tavaly áprilishoz viszonyítva.
Az ipari export volumene 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, de a feldolgozóipari exportértékesítés volumene csak 3,5 százalékkal nőtt az előző két havi 7,0 százalék feletti ütemet követően. A feldolgozóipari export 37 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 6,8 százalékkal emelkedett, míg a 14 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé stagnált. Az élelmiszerexport 14,6 százalékkal nőtt, ami 2015 novembere, azaz 41 hónapja a legnagyobb emelkedés. Az év első négy hónapjában az ipari termelés 6,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 63 százalékát adó külpiaci eladások volumene 6,7, a belföldi értékesítésé 6,4 százalékkal bővült.