Miközben a bolygó továbbra is perzselő, soha nem látott hőmérsékleteket képes elviselni, egy 60 négyzetméteres szállítókonténer tesztterületként szolgál a passzív, fenntartható hűtési megoldások számára. Ahogyan egy új tanulmány részletezi, amelyet az Energies kutatási folyóiratban publikáltak, a Washington State University mérnöki csapata ezt a teret használja fel az ősi hűtési módszerek felfedezésére és fejlesztésére, amelyek nem termelnek semmilyen üvegházhatású gázt – ideértve a víz elpárolgását az újrahasznosított széltornyok tetején.
Az épületek a világ teljes villamosenergia-fogyasztásának nagyjából 60 százalékát igénylik, amelynek majdnem 20 százalékát évente arra szánják, hogy azokat az építményeket hűvösen és kényelmesen tartsák. Ahogy a társadalom a klímaváltozás legsúlyosabb hatásaival küzd, az légkondicionáló rendszerek igényei az elkövetkező években csak növekedni fognak - ami potenciálisan olyan visszacsatolási hurok kialakulásához vezethet, amely növelheti a szén-dioxid-kibocsátási szinteket. Az üzletek és otthonok belső hőmérsékletének csökkentéséhez zöld megoldásokra lesz szükség, amelyek nem csak a pazarló légkondicionáló egységek egyszerű megerősítését jelentik.
Ez különösen fontos, mivel a növekvő világpopuláció új építkezéseket igényel, különösen a fejlődő világban. Omar Al-Hassawi, a WSU Design és Construction School vezető szerzője és adjunktusa szerint, ez a törekvés komoly probléma lesz, ha a tervezők továbbra is mechanikus rendszerekre támaszkodnak - például hagyományos elektromos légkondicionáló egységekre. "Sokkal több légkondicionálásra lesz szükség, különösen a világ melegebb régióiban a népesség növekedése miatt" - mondta Al-Hassawi egy közleményben.
"Biztosan folytatódik majd a mechanikus rendszerek használata is, de szeretnénk kezdeni valamit ezzel a kérdéssel: hogyan hűthetnénk le az épületeket anélkül, hogy rögtön mechanikus rendszerekre támaszkodnánk?" – tette hozzá.
Az AL-Hassawi csapata a tesztkamrájukat az elektromos hálózatról független, napenergiával működő akkumulátorral szerelte fel, így a kamrát akár 130 Fahrenheit fokra is fel tudják melegíteni a megoldásaik teszteléséhez, miközben mérnek olyan tényezőket, mint a levegő sebessége, hőmérséklet és páratartalom. A csapat különösen az egykori, ie. 2500 előttiekre nyúló, az ókori Egyiptomban használt toronyhűtési módszer optimalizálására összpontosít, amelyben a nedvesség a torony tetején párolog el, és hideg, nehezebb levegővé válik, majd leereszkedik a lakható tér alá. A csapat változatában a nedvesség párakibocsátók, zuhanyfejek vagy egyszerűen vízzel átitatott párnák segítségével generálódhat.
"Ez egy régebbi technológia, de megpróbáltak innoválni és új és meglévő technológiák keverékét használni a teljesítmény és ezeknek a rendszereknek a hűtési kapacitásának javítása érdekében" - magyarázta Al-Hassawi, aki azt is el tudná képzelni, hogy régebbi épületek kéményeit alakítják át új hűtőtornyokká.
"Ezért lenne valóban hasznos egy ilyen kutatás" - tette hozzá - „Hogyan tudunk foglalkozni az épülettervezéssel, feleleveníteni ezeket az ősibb stratégiákat, és beilleszteni őket a kortárs épületépítésbe? A tesztkamra lehetőséget teremt erre."