A meglévő villamosenergia-rendszerek a szoftverfejlesztéseknek köszönhetően képesek kezelni a megújulók megnövekedett arányát, de az alacsony karbon-intenzitású rendszerekhez sokkal erősebb hálózatokra lesz szükség – mondta Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdásza a Portfólió energiaipari konferenciáján, a szervezet energiaipari beruházásokról készült jelentésétét ismertetve.

wind farm

Fotó: Shutterstock

Az energiaszektor rendkívül tőkeigényes iparág, globálisan 1840 milliárd dollárnyi beruházási eszközről van szó, ami a globális GDP 2,4 százaléka. Az olajár összeomlása ellenére – részletezte Varró –, messze az olaj és a gázipar adja ennek az összegnek a legnagyobb részét. A megújuló ágazat részesedése az összes fejlesztési forrásból 17 százalék, ebből azonban 16 százalék az áramtermelésben jelenik meg. Az áramszektoron kívül, a közlekedésben, épületfűtésben a megújulók részesedése egészen marginális – jelezte. 

Az IEA elemzéséből kiderül, hogy az áramszektoron belül, a beruházási források eloszlását vizsgálva messze a megújuló a legnagyobb tétel, ami ugyan öt éve nem növekszik, viszont a hatékonyság jelentős mértékben javul. Ma 33 százalékkal több áramot kapunk, ugyanazért a pénzért. 

Hatékonyságot tekintve látványos volt a fejlődés a szélenergia termelésben is, 24 százalékkal emelkedett az európai szélparkok kihasználtsága. Nem az európai éghajlat lett szelesebb – jegyezte meg Varró László –, hanem az új generációs turbinák közepes és gyenge szélben egyre nagyobb mennyiségű energiát tudnak előállítani.

 
Az IEA vezető közgazdásza beszélt a szabályozási igényekről is. Hangsúlyozta, látványos fejlődés látható a rendszerek szoftveroldalán. Rendszerszinten javult a szabályozási képesség. Ma – mondta Varró László –, hogy az európai rendszerekben ma ötször akkora mennyiségű megújuló energia van, mint amit tíz évvel ez előtt elképzelhetőnek tartottak. Németországban a tartalékigényt lefelé módosították, a szoftverfejlesztés ugyanis gyorsabb a megújulók fejlődésénél – pontosított Varró.