Az Irinyi Terv iparstratégia megvalósítását a kormány 2 milliárd forintos keretösszeggel támogatja, a kérelmeket mostantól lehet benyújtani – nyilatkozta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára az MTI-nek.
A kormány 2016 februárjában fogadta el az Irinyi Tervet, amely a legnagyobb növekedési lehetőséggel rendelkező, innováció vezérelte ágazatokat határozta meg, fő célkitűzése, hogy a hazai ipari aránya a GDP-ben 2020-ra megközelítse a 30 százalékot.
A cél az innovatív ágazatok megsegítése – fotó: unspash.com
Hangsúlyozta, hogy a kormány a meglévő egyéb támogatások mellett nyújtja a vissza nem térítendő támogatást a hazai költségvetésből, és azoknak a vállalkozásoknak biztosít pénzügyi forráslehetőséget, amelyek az Irinyi Tervben szereplő ágazatokban új mintaprojekteket akarnak indítani.
A támogatásra az idei keret kimerüléséig lehet jelentkezni, jövőre a mostaninál nagyobb összeget biztosítanak – mutatott rá Lepsényi István. A bíráló bizottság az első döntést idén decemberben meghozza, hogy még 2016-ban meghatározzák az Irinyi Terv célkitűzéseit segítő mintaprojekteket – tette hozzá az államtitkár.
A nyertes pályázó – amely akár induló vállalkozás is lehet – maximálisan 400 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat a projekt nettó összköltségének legfeljebb 50 százalékáig. A legkisebb támogatható projekt 100 millió forint, amelyhez 50 millió forint vissza nem térítendő támogatás adható. Az uniós pályázatokhoz hasonlóan a hazaiaknál is érvényesíthető, hogy a megítélt támogatás 50 százaléka előlegként igényelhető.
Mint azt a vg.hu kapcsolódó elemzésében már írták, a terv nem kizárólag feldolgozóipari szegmensen belüli kategóriákban gondolkodik, ugyanis összesen hét olyan ágazatot jelöl meg, amelyek a magyar gazdaság hatékony fejlődésének motorjai lehetnek. Ezek a járműgyártás mellett a speciális gépgyártás, az egészségipar, az élelmiszeripar, a zöldgazdaság, az infokommunikáció és a védelmi ipar.
A vg.hu szerint továbbá terv megvalósítása az egyes iparágak fejlesztésének keretében, illetve annak járulékaként a szolgáltatási ágazatot is erősíti, hiszen például a mérnöki, a tervezési, a gyártási-szerelési, a karbantartási, logisztikai feladatok elengedhetetlenek az egyes iparágakban a zavartalan működéshez.