A Soproni Egyetem is csatlakozott a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által 2019-ben létrehozott és az Innovációs és Technológiai Minisztérium által támogatott területi innovációs platform elnevezésű szakmai kezdeményezéshez.

Természeti Erőforrások Kutató Központ épülete - Fotó: Soproni Egyetem

Sebők Katalin, az NKFIH vállalati innovációs elnökhelyettese az alapító online rendezvényen azt hangsúlyozta, hogy az innováció a jövő útja, meghatározó nemzetgazdasági és vállalati szinten is.

Magyarország a 21. helyen áll az európai innovációs rangsorban, erőssége közé tartozik egyebek mellett a nemzetközi közös publikációk száma, a szélessávú internetelérés magas aránya és az üzleti kutatás-fejlesztési ráfordítás.

Fejleszteni kellene azonban a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) innovációs képességét, az innovációkból származó értékesítések számát, és ki kell alakítani az innovatív kkv-k együttműködését más szervezetekkel.

A kutatás-fejlesztési ráfordítások arányában látszik, hogy az elmúlt húsz évben Magyarország jelentős növekedést ért el, de további növekedésre van szükség, mert az uniós átlag a GDP 2,19 százaléka, a magyar viszont 1,48.

Kutatások is kimutatták már, hogy az újító vállalkozások négyszeres forgalomnövekedést is elérhetnek.

A platformokat azért hozták létre - mondta Sebők Katalin -, hogy több innováció indulhasson el, minél több területen segíthessék a résztvevőket, de fontos elem az igények felmérése is.

Kitért arra is, hogy az egyetemeknek óriási tudásbázisuk van, amely a piacon projektekben vagy együttműködésben jelenik meg. A területi innovációs platformmal ezeket bővíteni lehetne, az egyetem pedig olyan szerepet kap, hogy összefogja és ösztönzi a résztvevőket.

Hozzátette, hogy a platformhoz bárki csatlakozhat, ingyenesen. A platformoknak országosan jelenleg 294 tagjuk van.

Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora köszöntőjében azt mondta, hogy a felsőoktatási intézmény a jövőben olyan "science parkot" szeretne felépíteni, amely kapcsolódik a platformhoz.

A parknak része lenne a nemzeti erdőlabor és az ökoszisztéma vizsgálata innovációk alkalmazásával. 

Részei lennének továbbá a faipari, hulladékgazdálkodási és humánökológiai kompetenciaközpontok is, amelyek azt szolgálnák, hogy a régióban fontos centrum legyen az egyetem.