Lignittel működő 660 megawattnyi villamosenergia-kapacitás leállításáról döntött a román kormány, ez ugyanis az egyik feltétele annak, hogy az Európai Bizottság (EB) felszabadítsa a helyreállítási alap Romániának járó összege második, 3,2 milliárd euróra rúgó részletének kifizetését.
A bukaresti kormány a nemzeti helyreállítási terv (PNRR) egyik vállalását teljesítendő tavaly nyáron sürgősségi rendeletet hozott arról, hogy az EU környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósítása érdekében tíz éven belül fokozatosan megújuló energiaforrásokkal helyettesíti a szenet. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében első lépéseként a menetrend szerint 2022 végéig le kellett volna állítani az Olténiai Energetikai Komplexum (CEO) részeként - Rovinariban és Turceniben - működő két hőerőmű egy-egy blokkját.
Az ukrajnai háború miatti energiaválságra hivatkozva Bukarest tavaly decemberben elnapolta a 660 megawattos beépített teljesítményű erőblokkok leállítását, az EB azonban erre - és a PNRR-ben lefektetett más vállalások elmulasztására - hivatkozva visszatartotta a helyreállítási támogatás második részletét.
Nicolae Ciuca miniszterelnök a kormányülés elején rámutatott, hogy - miután a parlament elfogadta a törvénysértéseket névtelenül bejelentők védelméről szóló törvény módosítását és a dekarbonizációs menetrend sem szenved késedelmet - Románia jövő hét elejéig teljesíteni tudja Brüsszel feltételeit az uniós támogatások felszabadítása érdekében.
A kormány két Zsíl-völgyi szénbánya, a lupényi (Lupeni) és lónyai (Lonea) "versenyképtelen" kitermelés leállításáról is határozatot fogadott el, amelyben a még ott dolgozó 17 alkalmazott végkielégítésének és csaknem 50 hektárnyi bányaterület termőfölddel befedése költségének megtérítését vállalja.
Egy másik kormányhatározat értelmében idén is az állami költségvetésből fedezik az Olténiai Energetikai Komplexum - üvegházhatású gázok kibocsátására kivetett - "klímaadóját" 450 millió lej (mintegy 36 milliárd forint) értékben.