Magyarországnak a földgáz és a villamos energia szektorban is magas az import függősége, ezért a kormány számára fontos az ország energiaszuverenitásának erősítése, részben a megújulóenergia-forrásokkal, részben pedig az energiahatékonysági beruházásokkal – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten egy háttérbeszélgetésen.
Kaderják Péter hozzátette, ezt a célt szolgálja az idén februárban bemutatott, 8 pontból álló klíma- és természetvédelmi akcióterv. Az akciótervben egyebek közt vállalták, hogy környezetbaráttá alakítják a magyar energiaellátásban fontos szerepet betöltő Mátrai Erőművet, minden újszülött után tíz fát ültetnek, a következő 10 évben meghatszorozzák a naperőművek kapacitását és 2030-ra az előállított villamos energia 90 százalékában szén-dioxid-mentes lesz, valamint, hogy elindítják a zöld busz programot és bevezetik a zöld államkötvényt.
A faültetésről megjegyezte, az ITM idén 2 milliárd forintot biztosított az ország fával borított területeinek növeléséhez, ezáltal több mint 3 millió facsemete elültetésével mintegy 650 hektár új erdős terület jön létre. Közölte, az akciótervben nagy hangsúlyt helyeztek az olcsó elektromos autók beszerzésére, ezért idén májusban erre célra 5 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot hirdettek, amelyben az érdeklődők elektromos autók és robogók megvásárlásához igényelhettek támogatást.
Az elektromobilitási elem másik része a zöld busz program, amelynek célja a buszállomány cseréje, a hazai buszgyártás ösztönzése, valamint a buszok károsanyag-kibocsátásának csökkentése. A zöld államkötvény bevezetése az idén megtörtént, az Államadósság Kezelő Központ 1,5 milliárd euró értékben bocsátott a piacra 15 éves futamidejű zöld kötvényt.
Boros Anita, az ITM építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára az akcióterv hulladékgazdálkodással összefüggő elemeiről elmondta, hogy ezek megvalósítását szolgálja például a Tisztítsuk meg az Országot! projekt, továbbá az egyszer használatos műanyagok forgalmazásának betiltásáról és az üveg, műanyag palackok és fémdobozok visszaváltásáról szóló törvényjavaslat is. Hozzátette, a 13 milliárd forint keretösszegű projektnek köszönhetően már 1200 helyszínen, közutak, vasútvonalak mentén, állami erdők és nemzeti parkok területén, több mint 70 ezer köbméter hulladékot találtak és szállítottak el.
Kaderják Péter a jövőre vonatkozó tervekről elmondta, hogy 2021 elején mutatják be a Nemzeti tiszta fejlődési stratégiát, a magyar hidrogén stratégiát és az elektromobilitás háttériparát jelentő akkumulátor iparág stratégiáját. Az első dokumentum bemutatja, milyen lépésekre van szükség ahhoz, hogy Magyarország 2050-re klímasemlegessé váljon, a másodikban pedig arra keresik a választ, hogyan tudják az ország meglévő földgáz infrastruktúráját a jövő energia szektorának a szolgálatába állítani, akkor is ha már nem földgázt, hanem hidrogént kell ezen az infrastruktúrán szállítani és tárolni.