Atomenergia-ellenes politikájának felülvizsgálatára szólította fel a dél-koreai elnököt 27 külföldi – nagyrészt amerikai – tudós és környezetvédő.

Nyílt levelükben egyebek közt arra hívják fel a figyelmet hogy, ha Dél-Korea kivonul az atomenergetikából, akkor a világ azt kockáztatja, hogy elveszít egy értékes szállítót, amely olcsó és bőséges energiát biztosít. Márpedig utóbbira szükség van ahhoz, hogy „az emberiséget kiemeljék a szegénységből és megoldják a klímaválságot”.

A hivatalába idén májusban beiktatott dél-koreai elnök, Mun Dzse In a múlt hónapban az ázsiai ország legrégebbi atomerőművének, a Kori nukleáris erőmű első blokkjának végleges leállítását használta ki arra, hogy bejelentse: „véget vetnek az atomorientált áramtermelésnek, és atommentes korszakot kezdenek”. Szavai szerint visszavonják a nukleáris erőművek építésére korábban kidolgozott terveket, a lejárat után nem hosszabbítják meg a már működő reaktorok üzemidejét, a hangsúlyt pedig a megújuló és a földgázalapú energiatermelésre helyezik át.

A kori nukleáris erőmű 1. számú blokkját július 1-jén kapcsolták le – fotó: businesskorea.co.kr

A nemrég az Environmental Progress környezetvédő szervezet honlapján is nyilvánosságra hozott nyílt levél aláírói viszont azt hangoztatják, hogy a klímapolitikai szakértők között egyetértés van abban, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, a levegő minőségének javításához szükség van az atomenergia növekvő alkalmazására. „Az utóbbi húsz évben Dél-Korea nemzetközi tekintélyt vívott ki magának azzal, hogy képes jól bevált, gazdaságos atomerőműveket építeni” – áll az üzenetben, amely azt is hozzá teszi, hogy az ázsiai ország az egyetlen, ahol „az idő múlásával csökkentek az atomerőmű-létesítés költségei”.

Ráadásul az Egyesült Arab Emirátusokban, ahol az állami többségű dél-koreai energetikai vállalat, a KEPCO építi a Barakkah atomerőművet, bebizonyosodott, hogy ez a társaság nemcsak otthon, hanem külföldön is képes költséghatékony nukleáris beruházás megvalósítására. Az atomenergia hazai háttérbe szorításával azonban aláássák azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket a KEPCO külföldi megrendelések elnyeréséért tesz – hangoztatják a levél szerzői.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy az atomerőműveket teljes egészében nem lehet naperőművekkel, vagy szélerőművekkel pótolni, vagyis nőni fog a szén- és gáztüzelésű erőművek szerepe, ami újabb légszennyezést okoz, és meggátolja, hogy Szöul teljesítse klímavédelmi kötelezettségeit.
Ezért aztán a tudósok szerint az atomenergetika kiszorítása helyett inkább azért kellene erőfeszítéseket tenni, hogy az a mostaninál is biztonságosabb és gazdaságosabb legyen.

Hasonló tartalmú levelet előzőleg több 100 dél-koreai egyetemi professzor és más tudós is közzétett. Ők is „az atomenergetika felszámolására irányuló törekvések azonnali leállítására” szólították fel a szöuli kormányzatot. Szerintük egy ilyen tervet a megvalósítása előtt széles körben meg kell vitatni, és a mérlegelésben nemcsak kormányhivatalnokoknak, hanem iparági szakértőknek is részt kell venniük. Dél-Koreában jelenleg 24 blokk üzemel. Villamos teljesítményük közel 22 500 MW, amely révén az ország áramellátásának mintegy harmadát tudják biztosítani.