Megkezdődött a versenyképességi fordulat Magyarországon – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten.

Az autóipar az egyik legerősebb ágazat itthon – fotó: origo.hu

Az ICEG European Center független közgazdasági kutatóintézet közreműködésével készülő 2018-as IMD Versenyképességi évkönyv 63 országot felsoroló rangsorában Magyarország öt helyet lépett előre. A miniszter erre reagálva hozzátette, ez már nem az első visszajelzése a magyar versenyképesség javulásának. Varga Mihály emlékeztetett: tavaly a World Economic Forum (WEF) versenyképességi listáján 9 helyet javított az ország. Két nagy intézet már nem téved, a mérések jól igazolják vissza azt a gazdaságpolitikai váltást, ami egyre inkább a versenyképességre, a hatékonyságra és a termelékenységre helyezi a hangsúlyt – húzta alá.

A legfrissebb IMD évkönyv szerint adópolitikában 9 helyet, a közpénzügyek-költségvetési politikában 7 helyet, a gazdasági növekedés-belgazdaságban 20 helyet, a termelékenység-hatékonyság területén 12 helyet javított Magyarország – sorolta. Ezeken a területeken jelentősen előrelépett az ország, összegezte. A mérés elismerte továbbá, hogy a képzett munkaerőben is jól áll Magyarország, valamint az adókörnyezet is vonzó. A hatéves bérmegállapodással 9 százalékra csökkent a társasági adó, ami Európában a legalacsonyabb – fűzte hozzá. Ez még nem ad okot a teljes elégedettségre, sokat kell dolgozni a versenyképesség további javulásáért, folytatta a miniszter.

Az unión belül jelentősen javult Magyarország pozíciója. A rangsor szerint, megelőzve Szlovákiát, Horvátországot, Görögországot, Bulgáriát, Romániát. Még előttünk van Szlovénia, Lettország, Lengyelország, még van hova javulni, a megkezdett folyamatot kell erősíteni – mondta Vaqqrga Mihály. Kiemelte azt is, hogy a tanulmány szerint a legtöbbet javító ország Európában Szlovénia, Portugália, és Magyarország volt.

A lista alapján a nyugdíjrendszer fenntarthatósága fontos szempont volt, az üzleti hatékonyság szintén olyan terület, ahol javulás volt. A foglalkoztatás bővülésének a lassulását elgondolkoztatónak nevezte, a munkaerőpiaci korlátok egyre inkább jelen vannak a felmérésekben – így a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamaráéban is- , ezen dolgozni kell, állapította meg. ehhez kapcsolódva bejelentette,  augusztusban képzési programot indítanak a kormányhivatali dolgozóknak, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben, ami kedvező tapasztalatok esetén országossá bővülhet.

graf01A GDP változásai Magyarországon – grafikon: KSH / MTVA / MTI

Javítandó területek közé sorolta a miniszter a gazdasági diverzifikáltságot, az állami intézményrendszer hatékonyságát, ahogy a népességfogyás területén vagy a nyelvtudásban is szükséges a javulás. Összegzése szerint az irány egyre jobb, de nem lehetnek elégedettek. A Nemzeti Versenyképességi Tanács tavalyi létrehozása segítette az előrelépést. A tanács hamarosan összeül, folytatja a munkáját, az oktatás, munkaerőpiac, kkv-k hatékonyságával terveznek foglalkozni – jelezte.

Varga Mihály kérdésre válaszolva kitért az Európai Bizottság szerdai bejelentésére. Az Európai Bizottság figyelmeztette Magyarországot és Romániát, amiért tartósan megsértik a középtávú költségvetési hiánycélhoz való közeledés szabályát.

graf02Átlagkeresetek változása Magyarországon – grafikon: KSH / MTVA / MTI

Ezt kommentálva közölte, hogy a költségvetési politikában nem lesz változás, tarthatónak nevezte a 2019-es hiánycélt, az államadósság már nyolc éve csökken. A magyar gazdaság úgynevezett prevenciós eljárás alatt van a túlzottdeficit-eljárás után. Az államháztartás hiánya 2016-ban 1,6 százalék volt,  2017-ben 2 százalék, jóval az előírt  3 százalék alatt. Indokolatlannak nevezte, hogy a kormány bármilyen intézkedéseket hozzon. Az Európai Bizottság kritikája nem megalapozott – mondta. 

Közölése szerint nem terveznek változásokat a nyugdíjrendszerben, a 2019-es költségvetésben sincsenek ilyen lépések, a magyar nyugdíjrendszer fenntartható és stabil, az IMD-jelentés szerint is stabilan fog működni, a következő évtizedekben is, de a miniszter  további feladatnak nevezte az öngondoskodás erősítését.