A Vortex Bladeless spanyol technológiai startup kifejlesztett egy módszert arra, hogy a szélturbinák energiát termeljenek lapátok nélkül és a nagy szélerőművek gyakran káros hatásai nélkül.

SkybratorVortex Bladeless' "Skybrátor" - Fotó: Raúl Martín / Vortex Bladeless

A "skybrátor" névre keresztelt - amelyet különféle online körökben vegyesen fogadtak fallikus kialakításának és szexuális játékokkal való társulásának köszönhetően - termék 3 méter magas, és rezgés révén generál energiát.

A zöld energia úttörői szerint az új turbina szélenergiát képes előállítani lapátok, tornyok vagy akár szél nélkül.

A találmány és tervezői 2012 óta számos díjat nyertek innovatív szerkezetükért, és nemrégiben elnyerték a norvég Equinor jóváhagyását , akik szerint a Vortex az energiaszektor legizgalmasabb startupjai közé tartozik. A norvég vállalat technológiai gyorsító programja révén támogatást fog kínálni a növekvő "energia-újítók" számára.

David Yáñez, a cég alapítója szerint a Vortex Bladeless elsődleges előnye, hogy csökkenti "a környezeti, a vizuális hatását, valamint a turbina üzemeltetési és karbantartási költségeit".

A cég a kezdetektől fogva úgy tervezte a turbinát, hogy a napenergia tulajdonságainak és időbeli költséghatékonyságával megegyező legyen. A jelenlegi termék fejlesztése a helyszíni termelésre összpontosít, amelynek célja, hogy más Vortex egységekkel vagy hibrid telepítésekben használt szokásos napelemekkel együtt működjön.

Yáñez a The Guardiannak elmondta , hogy cége nem ellenzi a hagyományos szélerőműveket, de alternatívát akartak teremteni a nagy, forgó lapátokkal rendelkező turbinák mellett, amelyek gyakran veszélyt jelenthetnek az élővilágra.

Az RSPB szerint a szélturbinák számos módon befolyásolhatják az állatokat, mint például a madarakat. Az állatok megzavarása, az élőhely elvesztése és az ütközés lehetősége, melyek nagy figyelmet kapnak a jelenlegi szélerőművek tervezésében úgy mint a lehetséges környezeti hatások vizsgálata.

A turbina állítólag olyan frekvencián rezegnek, amely az ember számára nem érzékelhető, és a madarakra sem jelent akkora veszélyt, mint a hagyományos turbinák.

Yáñez hozzátette: "Technológiánk különböző jellemzőkkel rendelkezik, amelyek segíthetnek pótolni azokat a hiányosságokat, ahol a hagyományos szélerőművek nem megfelelőek." Ez kiterjedhet olyan városi vagy lakóövezeteken belüli alkalmazásokra is, ahol a hagyományos szélerőművek nem praktikusak.

Ugyanazt a tendenciát követi, mint a napelemek kereskedelmi forgalomba hozatala a személyes energiatermelés során, lehetővé téve a fogyasztók számára, hogy az öntermelésre támaszkodva jelentősen csökkentse az energiaszámláikat.

Ez a tendencia az utóbbi években növekszik olyan országokban, mint például Spanyolország.

Yáñez elmondta: „Jól kiegészítik egymást, mert a napelemek nappal áramot termelnek, míg éjszaka a szélsebesség általában nagyobb. De a technológia legfőbb előnye a környezeti hatások, a vizuális hatások, valamint a turbina üzemeltetési és karbantartási költségeinek csökkentése. Ma még a turbina kicsi és kis mennyiségű áramot termel. Azonban ipari partnert keresünk, hogy kialakítsunk egy 140 méteres turbinát, amelynek teljesítménye akár 1 megawatt is lehet. "

A vállalat szóvivője, Mike Shaw megjegyezte: „Míg turbináink bárhol elhelyezhetők, az optimális elhelyezkedés egy autópálya mellett van, ahol felszerelhetők a meglévő infrastruktúrára. Nem kell semmit ásni, mivel azok a már meglévő világító oszlopokhoz kapcsolódhatnak, és a meglévő kábelezéssel közvetlenül a hálózatba termelnek. A lábnyom kicsi, és az autópályák sem éppen szépségszalonok."

A startup tavaly év vége felé bejelentette, hogy 2021 végéig legalább 100 egységet kíván beüzemelni.

A hatfős csapatnak jelentős beruházásokra lesz szüksége, mielőtt ipari méretekben előállíthatná a skybrátorokat. A vállalat azt állítja, hogy a turbinák "jobb téroptimalizálással, jobb szélváltozásokra adott válaszokkal, jobb megtérüléssel és az élettartammal rendelkeznek, mint a lapátos párjaik."

Jelentős piac lehetnek olyan nemzetek, mint az Egyesült Királyság, amely tervezi, hogy 2030-ra valamennyi brit otthon szélenergiával működtet. A múlt héten Boris Johnson miniszterelnök megfogadta, hogy 95 millió fontot (~40.4 milliárd forint) fektet be új szélkikötőkbe az általa „zöld ipari forradalomnak” nevezett eseményekben.

Teeside és Humber, akik várhatóan a következő évtizedekben az Egyesült Királyság legnagyobb ipari szereplői lesznek, állítólag az offshore szél fő csomópontjai, amikor az Egyesült Királyság e zöld átmenet felé halad.